Ui: Damon szegszög. Ez az első "Damonos" írásom, úgyhogy lehet nem lett az igazi, de igyekeztem, mint Elenáék az ünneplésben:)
Karácsonyi különkiadás 1. rész: Előkészületek
Még 3 nap karácsonyig. A legutóbbit pontosan 3 évvel ezelőtt ünnepeltük. Legalábbis én igen. Bár jobban belegondolva, Stefan és Lexi kevésbé tartotta ünnepies ajándéknak, hogy a karácsonyfa "váratlan ajándék" gyanánt lángra lobbant. Én mindenesetre roppant nagy élvezettel figyeltem a kétségbeesett arcukat.
De most más volt minden. Nem csak ostoba, unalmas hercehurcának tűnt az egész karácsony. Mivel Elena nem rajongott túlzottan a karácsonyi káoszért. Ezt biztosan sejtettem. Így viszont kénytelen voltam normális ajándékok után nézni.
2 nap Karácsonyig
Ezt nem hiszem el! Hogy képes ilyen mocsokban vadászni még télen is? - De Stefan szidásától még nem oldódott meg a problémám. Kénytelen voltam folytatni az utat ebben a latyakban, tovább morgolódva. - A francba, a vadonatúj csizmám belesüppedt ebbe a rohadt pocsolyába. - Hiába, nehéz minden percben szívdöglesztő, vérszomjas vámpírnak lenni.
1 nap Karácsonyig
Immár egy új csizmában Mystic Falls utcáin caplattam. De kit érdekelt ez egyáltalán?!Az utánam sóhajtozó lányokat nem, az átkozódó pillantást lövellő pasijaikat pedig még kevésbé. Tehát mégsem a csizma, akarom mondani, a ruha teszi a vámpírt. De még így is, csak egy szavamba kerülne, hogy mind ájuldozva kínálja fel magát karácsonyi ajándékként.
Elég ebből! - szóltam rá magamra. Elenának megyek ajándékot venni, nem magamnak.
Betértem az első boltba a sarkon. Semmi használható. Továbbmentem. A többi bolt is mintha csak ócska tucattermékeket árult volna. Végül egy eldugott kis utcában megláttam egy igazán csajos boltot. Az ablakdíszítéstől kezdve a falakig, minden rikító rózsaszínben pompázott. A gyomrom szinte ösztönösen felfordult, ahogy beléptem az üzletbe. De belül még rosszabb volt a helyzet. Bár ... a polcokat elnézve ... lehet különlegességeket találni, amik tökéletesek lehetnek Elenának. Így, a szent cél érdekében felfedezőútra indultam. Emellett kerestem valami rózsaszín Edwardos cuccot Stefannak, úgyis annyira hasonlítanak Bambikérdésben. Legnagyobb sajnálatomra nem találtam ilyen pólót megfelelő méretben. De Elenának sikeresen megtaláltam a megfelelő ajándékot. Gyorsan fizettem és hazaindultam.
December 24.
- Mi a franc ez az átkozott zaj?! Ki az az idióta, aki hajnalok hajnalán - az órára pillantván- azaz délelőtt 10-kor nem hagy aludni?! - Kinézvén az ablakon, elfogott a nevetőgörcs. Stefan, amint fenyőfát farag. Ilyet se láttam még az elmúlt 164 évben. Kimegyek, megörvendeztetem kicsit a bájos vámpírpofikáját.
- Öcsikém, az erdei állatok nagyon be fognak rágni rád. Nem elég, hogy megeszed őket, még a fájukat is lopod?- kérdeztem kaján vigyorral.
- Damon, vagy segíts, vagy menj be. - ám mielőtt válaszolhattam volna, Elena kezembe nyomott egy csomó világító izét és elkezdte módszeresen feltekerni az egyik oszlopra.
- Szívesen! - de Elena figyelmen kívül hagyta gunyoros hangnememet.
Megunva az ácsorgást, és a "gyertyatartó" szerepét, inkább bementem a házba.
Pár perc múlva Stefan és Elena is követett. Stefan immár talpastul hozta a fát, Elena pedig egy nagy dobozban a díszeket.
A fát együtt kezdtük el díszíteni. Furcsa mód jó érzéssel töltött el. Most nem akartam tönkretenni az egészet. Inkább segédkezni szerettem volna abban, hogy minél meghittebb legyen. De a rossz akaratlanul is belevegyült. Emlékeztetve, hogy lehet bármilyen szép az ünnep, ha Elena minden mozdulata Stefannak szól.
Így inkább felmentem a szobámba befejezni a csomagolást. Csomagolás közben sikerült kikapcsolni az érzelmeimet és csak az ajándékokra koncentrálni.
Elidőztem Stefan ajándékánál. Vagyis inkább annál a gondolatnál, hogy miért nem vettem végül rózsaszín csomagolópapírt és akkor most szép, cikornyás betűkkel ráírhatnám, hogy "Stefike".
Végül Elena ajándéka következett. Szépen, aprólékosan csomagoltam. Azt akartam, hogy az egész különlegesen legyen. Mint ahogy majd átadom.
Kedves iceflower!
VálaszTörlésNagyon jó lett ez a kis különkiadás, jól írsz Damon szemszögéből. Egyes részeken nagyon vigyorogtam - hozzáteszem, ha valaki látott volna még hülyének néz ( xD ). Csak így tovább, siess, hagyj jöjjön a második része is! ;)
Utólag Boldog Karácsonyt kívánok! :
"Valahányszor a közeledő karácsonyra gondoltam (...), kellemes, megbocsátó, jótékony, nyugalmas időszakként gondoltam rá; az évnek egyetlen olyan szakaszára, mikor a férfiak és nők egyként kitárják addig elzárt szívüket, és a sír felé tartó utazáson útitársakként gondolnak a náluk szegényebbekre, nem pedig holmi idegen fajra, amely másfelé utazik." - Charles Dickens
és előre Boldog Új Évet! :
"A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Valami, ami megváltoztat minket. Jó esetben reményt ad, vagy egy új életmódot és világnézetet. Elengedjük a régi szokásainkat, és emlékeinket. A lényeg az, hogy sose adjuk fel a reményt, hogy lesz egy újabb kezdet." - Grace klinika
Puszi: nicolee.
Sikerült megnevettetned és a karaktereket is jól eltaláltad.
VálaszTörlés